Sztereotípiák - igen vagy nem 

1. Az egyenlítő környékén nem kell pulcsi: kétezer méteren ez az elmélet megdőlt, Cameron Highlands környékén ismét éreztem hideget (értsd 15°C). A KL-től északra eső, Tanah Rata központú, 1000-2000 méter magasan fekvő terület elsősorban teaültetvényeiről és mohás erdeiről híres. Ide látogattunk el. 
2. A különböző típusú teákat különböző fajtájú teacserjékről szüretelik: ez az elmélet is megdőlt, teából csak egyféle van. A fekete-, zöld- stb. teafélék csak a feldolgozás módjában és a feldolgozott részekben különböznek (és persze a magasság, a levelek színe, és egyéb paraméterek is számítanak). A tealeveleket 3 hetente szüretelik, általában indiai munkások (de néha gépek, néha pedig pici kezű lányok, attól függően, hogy mely leveleket célozzák meg), elég alacsony fizetésért. Ha csak kézzel dolgoznak, akkor 200-300kg-ot szednek egy nap, ha géppel, akkor 900 körül. A teacserjéket 2 évente teljesen visszametszik. Így egyrészt nem lesz belőlük teafa (bonsai szerűek), másrészt nagyobbak és sötétebbek lesznek a levelei. 

Városnézés képekkel és képek nélkül (útinapló)

Az első napot egy Land Roverben töltöttük, ami végigvezetett a főbb látványosságokon: teaföldek, teagyár, eperültetvények, pillangó-park, mossy-forest. Másnap pedig egy dzsungelben kirándultunk egy mellénk szegődött kutya társaságában, majd a délutáni busszal távoztunk. 

A Land Rover sofőrje (TJ, a túravezető) pár percen keresztül elmagyarázta mindenkinek a dzsungel törvényeit, és az alkalmazandó túlélési technikákat: mikor melyik növénnyel kezeljük a sebesüléseket, honnan állapítsuk meg egy növényről, hogy ehető-e vagy sem, illetve hogyan lehet kinyerni a fölső képen látható, még ki nem nyílott virágból a vizet (ha már kinyílt, onnantól nem szabad belőle inni). Egyik túratársammal még pár levelet is megetetett, hogy az jót fog tenni a fejfájásának. A tanultakat szerencsére nem kellett alkalmaznunk a gyakorlatban :). Az első napi mossy forest túra Cameron Highlands legmagasabb pontjánál kezdődött, mely 2030m magas, és rádió adó-vevőkkel díszített. A csúcson található kilátóból jó rálátás nyílik a környező hegyekre, dombokra – mind erdővel borított. 

A kirándulás összesítve nagyon tetszett, bár akik jártak már az indonéz rizsföldeken, és a borneói dzsungelekben, picit húzták a szájukat. Viszont kaptam egy nagyon jó túra-tippet, melyet 4-5 hónap múlva remélem, alkalmam lesz megvalósítani: Orángután les a Taman Nasional Tanjung Putih-ban Borneón (tutajról és gyalogosan).

Ha addig nem posztolnék, Boldog Újévet, és Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!